F gáz kisokos – avagy alapvető tudnivalók

Mi a szivárgásvizsgálat?

A szivárgásvizsgálat célja a hűtőrendszeren tapasztalható szivárgás mértékének vizsgálata. A hűtőberendezések szivárgási arányára elfogadott normák vonatkoznak, melyek szerint a töltet 1-3%-a elfogadható. Amennyiben ennél nagyobb mértékű szivárgás jelentkezik, a rendszer javítására van szükség.

Az 2015 februárjában hatályba lépett kormányrendelet előírja a szivárgásvizsgálat kötelező jellegét minden hűtőberendezést üzemeltető számára. A vizsgálatot havonta, félévente

vagy évente kell elvégezni, attól függően, hogy a hűtőközeg töltetének CO2 egyenértéke milyen mértékű. Ha az illetékes elmulasztja a szivárgásvizsgálatot, akkor a hatóság klímavédelmi bírságot szabhat ki rá.

Kik végezhetnek szivárgásvizsgálatot?

Az előírások szerint a szivárgásvizsgálatot kizárólag olyan a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által képesített vállalkozás képesített munkatársa végezheti. Az ilyen képzett szakemberek fel vannak jogosítva a kapcsolódó tevékenységek elvégzésére, beleértve a telepítést, szerelést, beüzemelést, karbantartást, szervizelést, javítást, használaton kívül helyezést és szivárgásellenőrzést is.

Melyek a szivárgásvizsgálatra kötelezett berendezések?

A szivárgásvizsgálatra kötelezett berendezések azok az a berendezések és alkalmazások (termékek, berendezések, létesítmények), melyek klímagázt tartalmaznak, illetve azzal működnek.

A jogszabály ezeket az alábbiak szerint kategorizálja:

• Telepített hűtőkör
• Mobil hűtőkör (hűtőkamion és -pótkocsi)
• Tüzoltó berendezés
• Elektromos kapcsolóberendezés
• Szerves Rankine-ciklus
• Mobil hűtőkör (egyéb)

Kinek mi a feladata és kötelessége egy szivárgásvizsgálatnál?

Összegezve a fentieket, elmondható, hogy a szivárgásvizsgálatnál fontos a jogkövető magatartás, mint a berendezéstulajdonos, mint a képesített vállalkozás részéről is.

A berendezés tulajdonosa / üzemeltetője köteles hozzárendelni képesített vállalkozást a klímagázzal töltött gépekhez, javítás, karbantartás és szivárgásvizsgálat céljából.

Ennek legfőbb oka a klímagázok környezetterhelő tulajdonsága, így ezekkel csak hozzáértő és képesített személy foglalkozhat. Környezetünk védelme szempontjából tehát elengedhetetlen a rendszeres és szakszerű karbantartás és szivárgásvizsgálat. Ezzel elérhetjük, hogy kevesebb legyen a fajlagos szivárgás, ami direkt és indirekt módon is hozzájárul a hatékonyabb működéshez.

Mi a szivárgásvizsgálat folyamata?

Első lépésben a berendezés tulajdonosának kell regisztrálnia a NKVH adatbázisában. Majd regisztrálnia kell a berendezést. Képesített vállalkozást hozzárendelni (szivárgásvizsgálat, javítás, megbontás, klímagáz lefejtés, feltöltés stb.) Ezt követi a szemrevételezés, majd a műszeres vizsgálat. A szivárgásvizsgálati jegyzőkönyv feltöltése a hatósági adatbázisba. Végül a hűtőgép azonosító címke elhelyezése a gépen, jól látható helyen.

Milyen gyakran kell szivárgásvizsgálatot elvégeztetni?

A szivárgásvizsgálat gyakoriságát a berendezésen lévő klímagáz CO₂ egyenértéke határozza meg.

<5t CO₂ egyenérték, úgy mentesülnek a kötelezettség alól,

5-től <50t CO₂ egyenértékig évente,

50t CO₂ egyenérték felett fél évente,

500t CO₂ egyenért felett negyedévente kellene, de mivel 500t felett kötelező a telepített szivárgásérzékelő, ami a periódusidőt duplázza, így ebben az esetben is fél évente kell szivárgásvizsgálatot végezni.

Mire jó a telepített szivárgásjelző? 

Az F-Gáz I 300 kg-nál nagyobb hűtőközeg töltetű berendezések esetén már korábban is előírta szivárgásészlelő rendszer telepítését, de az új F-Gáz II rendelet (EU 517/2014 rendelet, 4-es és 5-ös cikk) ezt már 500 t CO2 egyenértéket elérő vagy azt meghaladó alkalmazások esetén kötelezővé teszi.

Az Evikon telepített szivárgásészlelők megoldást nyújtanak valamennyi járatos hűtőközeg és egyéb ipari gáz detektálására. A hűtőberendezésekhez telepített gázérzékelők nemcsak a törvényi megfelelőséget biztosítják, hanem segítenek megóvni a hűtőközeg töltetét is, aminek esetleges elszivárgása jelentős anyagi megterhelést jelent az üzemeltetőknek.

Klasszikus HFC és HFO hűtőközegek valamint ezek keverékei esetén az MSZ-EN378 szabvány és az EU F-Gáz rendelet írja elő a telepített szivárgásérzékelők használatát, 500 t CO₂ egyenérték felett kötelező, 50 és 500 t CO₂ között ajánlott. Természetes hűtőközegek használata esetén élet és vagyonbiztonság érdekében kisebb töltet esetén is szükséges és indokolt lehet a telepített szivárgásérzékelők alkalmazása.

Van más megoldás a töltet megóvására?

Igen. Lehet pl. vizsgálni a folyadékszintet, vagy az átlagos túlhevítést.

A kamera feltölti a méréseket az NL Acoustics felhőbe, ahol mesterséges intelligencia kiértékeli. A kijelölt mérésekről egy kattintással készíthető riport.

Report megtekintése

A termográfia az alábbi területeken támogatja az Önök folyamatait:

• Villamos eszközök túlterhelésének, kötések hibáinak feltérképezése
• Gépészeti alkalmazásban csapágyak, motorok melegedési hibáinak feltárása
• Kazánok, kondenz edények, csővezetékek hőszivárgó pontjainak, hibás hőszigetelésének megkeresése
• Hűtőkamrák, hűtőházak hőszigetelésének ellenőrzése
• Hibás napelem táblák felderítése

A termográfia előnyei:

Gyors, roncsolásmentes hőmérséklet eloszlás mérés és szemléletes megjelenítés.

A rezgésdiagnosztika alkalmazásának lehetőségei:

Kulcsfontosságú berendezéseinek üzembiztonsága, valamint a karbantartásra fordított költségek mértéke meghatározó. A rezgésvizsgálat segít az olcsóbb üzemelésben és a hatékonyabb karbantartásban. A gépek rezgésvizsgálatával nem csak azt lehet megmondani nagy biztonsággal, hogy az adott gép mely elemei hibásodnak meg, hanem azt is, hogy mikor.

Forgó gépeken, szivattyúkon, ventilátorokon, kompresszorokon, hajtóműveken végzett mérés képet ad a gépelemek állapotáról. A rendszeres vizsgálattal pedig nyomon követhetők az elhasznállódás állapotjelzői, amik kirajzolják az úgynevezett kádgörbét.